Állatok a farmon

A mezőgazdaság a neolitikumban kezdődött, amikor a vadászó-gyűjtögetők fokozatosan letelepedtek. A kezdeti növénytermesztés után hamarosan elkezdtek állattenyésztést folytatni. A vadon élő juhok és bezoárkecskék voltak az első állatok, később csatlakoztak hozzájuk a sertések, szarvasmarhák és lovak.

A tudósok gyanítják, hogy a gazdák kezdetben fiatal állatokat fogtak be, amelyeket könnyebb volt megszoktatni az emberekkel való együttéléshez. Megszelídítésük egyben háziasításukhoz is vezetett. Ez azt jelentette, hogy fogságban nem a természetes szelekció, hanem az emberek által irányított mesterséges szelekció szabályai szerint szaporodtak.

Ennek a szervezetre gyakorolt hatásnak a következtében fiziológiai és morfológiai változások történtek, amelyek idővel genetikailag rögzültek, és a célzott tenyésztés alapját képezték. Az állatokban tapasztalható változatosság a ma is megtalálható különféle fajtákban is megfigyelhető.

Például a tehenek szőrzetükben különböznek, vagy abban, hogy egyesek több tejet, mások – mint például a charolais vagy a limuzin – több húst termelnek. A régi szarvasmarhafajták, mint például a szürke alpesi vagy a murboden mellett modern tenyésztési eredmények is megjelentek, beleértve a szimmentáli és a barna svájci szarvasmarhákat. A speciálisan tenyésztett állatok másik jellemzője lehet a természetes környezetükhöz való jó alkalmazkodásuk. Ilyenek például a skót felföldi szarvasmarha, a skót galloway és az aberdeen angus.

Természetesen a farmon élő többi állatra is jellemzőek a különböző fajtajegyek, de egy fajtán belüli eltérő típusok is. Például a lovak között vannak telivérek, igavonó lovak és melegvérűek, amelyek besorolása a temperamentumuktól és a testalkatuktól függ, és semmi köze a testhőmérsékletükhöz, ami mindegyiküknél 38 Celsius-fok.

A telivéreket kizárólag az állatok sebességének javítására tenyésztették ki, hogy lóversenyeken felhasználhatók legyenek. Ezért a telivér méneket vagy kancákat nem mezőgazdasági célokra szánják.

A melegvérűek ezzel szemben olyan lovak, amelyek helyi fajták és telivérek keresztezéséből származnak, és alkalmasak mind lovaglásra, mind teherhordásra. A hidegvérűek, amelyeket nehéz testalkat és nyugodt temperamentum jellemez, ideálisak megerőltető feladatokhoz, például faanyag szállításához.

Amikor az első letelepedett földművesek elkezdték megszelídíteni és háziasítani az állatokat, az számos előnnyel járt számukra. Az állatok trágyájával javíthatták a talaj minőségét, és terméskiesés esetén hússal etették magukat. Továbbá az igavonó és szántó állatok sokkal könnyebbé tették a földek megművelésének fáradságos feladatát.

Az iparosodás kezdetével a mezőgazdasági élet, amely kezdetben az önellátásra irányult, drámaian megváltozott. A gépek, mint például a traktorok, átvették az igavonó állatok munkáját, az olyan találmányok, mint a tehenek fejőrendszere, tehermentesítették a gazdákat és biztosították a magasabb hozamokat, a lakosság takarmányozásra szoruló aránya pedig folyamatosan nőtt. Ennek a fejlődésnek a következménye a mezőgazdasági tevékenységek folyamatos bővülése volt, amely az 1950-es évek közepétől kezdve hatalmas mértékben bővült, és végül példátlan mértékű gyárgazdálkodáshoz vezetett.

De nem minden gazda követte ezt a nagy mezőgazdasági iparágak trendjét, amelyek közül néhányan nem haboztak botrányos módszerekhez, például antibiotikumok használatához folyamodni a profit növelése érdekében. Ha például az ausztriai alpesi régióra, a Wolfgang-tó környékére pillantunk, a mezőgazdasági termelés egy másik, pozitív oldalát mutatjuk be, mivel számos olyan kisgazdaságnak ad otthont, amelyek elkötelezettek a regionális gyökerű, környezettudatos és természetes gazdálkodási gyakorlatok iránt.

Erre kiváló példa a FISCHERGUT farm bio juhtenyésztése. A farm 540 méteres tengerszint feletti magasságban, St. Wolfgang járásában, Radauban található, amely Bad Ischlhez hasonló városokkal együtt népszerű üdülőhely a Salzkammergut régióban. A FISCHERGUT termékek magas minőségét és eredetiségét nemcsak számos minőségi pecsét, mint például az „Austria Bio Garantie” és a „Gutes vom Bauernhof” címke bizonyítja, hanem a környéken és azon túl is nagy a kereslet irántuk. Természetesen ezen a példaértékű, ökológiailag kezelt farmon semmilyen géntechnológiát nem alkalmaznak.

A FISCHERGUT farm 30 éve a „low grow” elve, ami fajnak megfelelő állattartást jelent, amely tudatosan kerüli a mesterséges növekedésgyorsítást, és ehelyett a természetes, vegyszermentes nevelésre támaszkodik. A farm juhai így szinte egész évben trágyázatlan legelőkön tartózkodnak, kizárólag friss fűvel és növényekkel táplálkoznak, és csak télen jönnek az istállóba, amikor jég és hó borítja az etetőhelyeket. Még a hidegebb hónapokban is az állatokat kizárólag a farmról származó biogazdálkodásból származó szénával etetik.

Egy biogazdaság olyan módon történő működtetése, amely valóban megérdemli a nevét, nemcsak nagyfokú elkötelezettséget igényel a gazdálkodóktól, hanem alapos ismereteket is az ökológia, a táplálkozás és az állati viselkedés területén. Egy ilyen gazdaság meglátogatása ezért különösen érdekes lehet a városlakók számára, mivel nemcsak az érintetlen természeti környezetet élvezhetik, hanem rengeteget tanulhatnak a hozzáértő és vendégszerető gazdáktól is.

Például tisztázzák egy tavalyi, a turisták körében nagy port kavart szalagcím valódi hátterét, miszerint „gyilkos tehenek” terrorizálják a túrázókat Ausztriában. Valójában ezek nem „gonosz” lények, amelyek – ahogy arról beszámoltak – mindenféle provokáció nélkül támadnak meg turistákat, hanem legelőn élő állatok, akik fiataljaikat védik. Ugyanakkor a farmlátogatók útmutatást kapnak arról, hogyan viselkedjenek körültekintően az ilyen potenciálisan veszélyes helyzetekben. Az egyik tanács az, hogy kerüljék a felzaklatott szarvasmarhák közvetlen szemébe nézését. Azt sem szabad megijeszteniük őket, és semmilyen körülmények között sem szabad megpróbálniuk megsimogatni a borjakat.

A mai modern technológiai fejlődés és urbanizáció korában, ahol az ember és a természet közötti harmónia egyre feszültebb, mindenképpen előnyös a gyerekek és a fiatalok számára, hogy megtapasztalják az életet egy olyan gazdaságban, amely felelősségteljesen bánik a környezettel. Egy bárány születésének megfigyelése a wolfgangthali FISCHERGUT gazdaságban azt mutatja, hogy egy ilyen gazdaság nemcsak munkát és sok tanulnivalót kínál, hanem örömteli pillanatokat is. Ezt példázza az a lehetőség, hogy december és március között csodálhatjuk meg ezt a természeti csodát, amikor az évente csak egyszer ellők ellik bárányaikat.

Miért ne töltene nyaralást egy olyan biofarmon, mint a FISCHERGUT, az évszakoktól függetlenül, hiszen mindegyiknek megvan a maga varázsa, ami gazdagítja a szívet, az érzékeket és a lelket?